luthienlovemagic: (Anime generál)
[personal profile] luthienlovemagic
Téma: Tavasz

Csapat: C csapat

Piton típus: szexi Piton

Kulcs: Agatha Christie: „Egy szép tavaszi reggel felbukkan egy leányarc, és a létezés jól megszervezett rendje egyszerre felborul.”

Műfaj/kategória: krimi, romantikus, fluff nyomokban, némi dráma, kisregény

Figyelmeztetések: erőszak, non-magic, némi trágár beszéd, nagyon AU, OOC karakterek (mondjuk, ezt ki hogy érzi, azért kitettem a figyelmeztetést)

Korhatár: 18+ (leginkább a krimi elemek miatt)

Megjegyzés: készült a II. Snanger BL kihívására a C csapatban.

Megjegyzés 2.: A történet nagymértékben AU, a 21. században játszódó krimi-romantika. Ne várjon senki talárokat, varázspálcákat és igéket, mert az itt nem lesz. Teljesen varázslatmentes a történet, de remélem, azért szeretni fogjátok. :) A szereplők életkorán is változtattam kicsit.

Köszönet: Szeretném megköszönni a segítséget három embernek, aninak, Liának és herikának. Köszönöm nektek!

Kikötés: a Harry Potter könyvek világa J. K. Rowling tulajdona, a jogokat csak ő és az általa meghatalmazott társaságok birtokolják. Nekem semmilyen anyagi hasznom nem származik a történet megírásából.


2.


Szombat reggel volt. Perselus arcát a nappali széles ablakán beszűrődő napsugarak melengették. Orrába befurakodott az asztalra tett kávé zamatos illata. Tökéletes körülmény egy pihenéssel töltött délelőtthöz.

De a nyugalomba egyszer csak belerondított a csengő zaja. A férfi bosszúsan kapta a pizsamájára a sötétszürke selyem köntösét, majd kicsörtetett az ajtóhoz. A kémlelőnyíláson kinézve azt a személyt pillantotta meg, akire a legkevésbé sem számított. Kinyitotta a zárat, feltépte az ajtót, és köszönés helyett ennyit kérdezett:

– Minek köszönhetem a látogatást, Lucius?

– Neked is jó reggelt, Perselus – kerülte meg a választ amaz gúnyosan. – Esetleg beljebb mehetnénk?

– Addig nem, amíg nem kapok választ a kérdésemre. Miért jöttél?

Lucius Malfoy felsóhajtott.

– Rémlik neked egy fehér ruhás nő arcképe az újságok címlapján?

Perselus beengedte a férfit.

– Szóval a titkosszolgálat is beszállt az ügybe? Akkor ez nem egyszerű műkincsrablás-sorozat, ahogy azt sejtettem.

– Sokkal több annál, de ezt nem itt akarom veled megbeszélni, Piton. Majd az ir…

– Na, álljunk meg! – szakította félbe Perselus a magyarázatot. – Évekkel ezelőtt abbahagytam. Érted?! Abbahagytam!

– Tudom – válaszolta Lucius nyugodtan a kirohanásra. – Várható volt, hogy így reagálsz majd, de az irodának szüksége van a szakmai segítségedre. Ezúttal mint értékbecslő. Tudom, hogy láttad a képet az újságban – nyújtotta oda neki a festményről készült fotót.

A fehér ruhás nő ezen a jó minőségű képen még gyönyörűbb volt, és Perselusban furcsán megmozdult valami a látványra.

– Láthatnám az eredetit? – kérdezte, és akárhogy is próbálta, nem tudta kizárni a sóvárgást a hangjából.

– Többek közt azért jöttem, hogy elvigyelek és megmutassam.

– Meg fogom bánni – suttogta Piton, miközben elindult a hálószobája felé, hogy átöltözzön.

Lucius elégedett mosolyra húzta a száját.

***





Az iroda még mindig ugyanazon a jelentéktelen, eldugott környéken volt, mint régen. Ódon, titokzatos és labirintusokkal teli, mint egy rókalyuk, amiben eltévedsz, ha nem ismered. De Perselus nagyon is ismerte, alaposabban, mint szerette volna. Egyedül a modern biztonsági rendszer lepte meg, melyből rögtön megérkezésük után ízelítőt kapott. Ahogy Lucius kocsija áthajtott az alagsori parkoló kijelölt helyén, átvilágították őket is, meg az autót is.

– Tán erre cseréltétek a retinavizsgálatot és a kézlenyomat ellenőrzést? – kérdezte Perselus, miután kiszállva a járműből becsapta a kocsi ajtaját.

– Nem, de a meztelen átvilágítást kiváltotta.

– Brávó!

Az alagsorból felérve rögtön motozás, majd retina- és kézlenyomat vizsgálat következett, végül elértek a liftig, ami a tárgyalóba vitte őket.

– Itt semmi sem változott – húzta el a száját Piton, mikor kiléptek a liftből.

– Csak az ügynöki összetétel, némileg – egészítette ki Lucius.

– Ahogy hallom, a fiad szépen teljesít.

– Nem csak ő, a Potter kölyök is.

Piton a szemét forgatta, a szőke férfi pedig jót derült ezen, miközben megállt a tárgyaló ajtaja előtt. Bentről halk beszélgetés zaja szűrődött ki. Benyitottak.

– Jó napot mindenkinek! – köszönt Lucius hangosan, és várta a robbanást, ami nem maradt el.

– Ez meg mit keres itt?! – pattant fel a székéből Sirius Black, amint meglátta Pitont.

– Segíteni jött – válaszolt Lucius egyszerűen, de Blacknek ez nem igazán volt elég.

– Ide meri tolni a képét azok után, ami történt?! – tajtékzott Sirius, és indult volna Piton felé, hogy ki tudja, miféle módon, de kimutassa a nemtetszését. Szerencsére James utánanyúlt, és megfogta a karját.

– Ne csináld ezt, Tapmancs! – szólította a fedőnevén.

Ez mindig leállította a férfit.

– Ezt is megéltem, hogy neked is hasznodat veszem, Potter – köpte gúnyosan Perselus, miközben helyet foglalt Lucius mellett.

James sóhajtott, Sirius pedig folytatta volna tovább, de Harry kérdése megakasztotta.

– Ön Kígyó, igaz?

James fia kérdően nézett rá.

– Csoda, hogy emlékszel rám.

– Volt nálunk sokszor, mikor még kicsi voltam, és még mindig ír nekem azóta is.

A hangulat csillapodott. Úgy esett, hogy nemcsak Lucius fia, Draco, hanem Harry is Piton keresztfia volt. Lily és Perselus barátsága sok mindent átvészelt, még Jameset is. Így a fiúnak két keresztapja volt. Megesik egy házasságban, hogy mindkét szülő ragaszkodik a saját választásához. A kompromisszumok pedig érdekes következményekhez vezethetnek.

– Te pedig, Harry, még mindig túl körülményesen fejezed ki magad a válaszaidban.

Harry elmosolyodott, és épp válaszolt volna, de a másik keresztapjánál ismét betelt a pohár.

– Hogy mersz vele bájologni, Pipogyi? Te tehetsz róla, hogy elvesztette az anyját!

– Sirius! – szólt rá James.

– Anya feláldozta magát, hogy sikerüljön az a küldetés – helyesbített Harry halkan.

– Remélem, befejezték egymás marását, uraim – szólalt meg az ajtóban egy női hang.

Minerva McGalagony, más néven a Macska, nem sokat változott az elmúlt évek alatt, talán csak még szigorúbb és komolyabb lett. Nem hiába választotta őt utódjául Albus, mikor lemondott az iroda vezetői posztjáról.

– Jó napot, Minerva! Rég láttuk egymást – állt fel Perselus, hogy üdvözölje a volt főnökét.

Minerva nem egyedül érkezett. Lucius fia előzékenyen előreengedte az asszonyt, majd bezárta maguk mögött az ajtót.

Perselus figyelmét azonban leginkább az iroda főnöke által behozott kép kötötte le.

– Túlságosan is régen, Kígyó. Túlságosan is régen – viszonozta az üdvözlést a Macska, majd megállt az asztalfőnél, és bevárta, amíg valamennyien helyet foglalnak.

– Gondolom, tisztában vannak vele, uraim, miért vagyunk itt – kezdte, és maga elé tette a képet, hogy mindenki lássa. – Ez a kép fontos szerepet játszik négy műkincsrablásban, melyeket az elmúlt napokban, rövid egymásutánban követtek el, súlyos problémát okozva ezzel országunknak. – Minerva Pitonra nézett. – Azért hívtalak ide, Kígyó, hogy segíts rájönnünk, ki festette ezt a képet.

– Sejtéseim már most is vannak – szólt komolyan Perselus –, de ahhoz, hogy biztosat tudjak mondani, tüzetesebben meg kell vizsgálnom a festményt.

– Lesz rá alkalmad – adta át a nő a képet Pitonnak. – De most térjünk át a részletekre. A többiek már tudják, de te még nem, hogy az ellopott műtárgyak nem azok, aminek látszanak. Egy biológiai fegyver lelőhelyének és védelmének nyolc részre osztott kódjáról van szó. Eddig négyet szereztek meg a műkincsrablónak álcázott elkövetők félelmetesen rövid idő alatt, úgy, hogy az első után megnöveltük a tárgyak védelmét.

– Miért nem vittétek új helyre őket? – tette fel a jogos kérdést Perselus.

– Talán azért, mert felesleges, Pipogyi – szúrta közbe Black.

Minerva vonallá préselt szájjal, megrovóan nézett a férfire, de nem fűzött hozzá megjegyzést, inkább visszafordult Perselushoz. – Megfigyelés alatt állunk. A Voldemort* mindenről tud.

– Tom Denem visszatért? – döbbent meg Piton.

– Sajnos, attól tartok, igen. Amit egykor Őz – ez volt Lily fedőneve – áldozatával elértünk, az most kárba veszni látszik. A Halálfalók új erőre kaptak, és titokban szervezkednek. A háttérből dolgoznak, megvesztegetés és megfélemlítés a módszerük.

– Vagyis lehetséges, hogy a rablások elkövetői nem is annyira a cinkostársai, mint inkább sakkban tartott áldozatok – következtetett Piton. – Így érthető, hogy a rendőrség miért nem akad a nyomukra. Nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban, tiszták, mint a szűz hó.

– Pontosan. Nincs nyom. Kivéve az elrabolt műtárgyak helyén hagyott festményről készült képeket. Azoknak jelenteniük kell valamit.

– Vagy figyelemterelés. Tudjátok már, hogy ki lehet ez a nő a képen?

– Csak annyit tudtunk meg, hogy a kép egy New York-i értékbecslőt, Hermione Grangert ábrázolja – válaszolta meg a kérdést Lucius, aki a nő utáni nyomozást vezette. – A szóban forgó rablások helyszínein kivétel nélkül az őt ábrázoló festmény képei várták a rendőröket. Még az sem bizonyos, hogy egyáltalán köze van a bűncselekményekhez.

– Tudjátok már, hol tartózkodik most Granger?

– Nem. Többek közt ezért kellene megtudnunk, ki festette a képet, hogy elvezessen hozzá – válaszolt Minerva.

– Értem – nyugtázta Perselus. – Érdekes pszichológiai kérdés lenne, hogy miért hagyná egy bűnöző a tett helyszínén a saját leleplezésének legmegfelelőbb eszközét, az arcképét.

– Szóval, segítesz nekünk?

– Van választásom? – nézett végig a többieken, és az arcukra rá volt írva a válasz. – Megteszek minden tőlem telhetőt – állt fel. – Ó, még egy kérdés: honnan tudhat Denem ilyen pontosan mindenről?

– Sejtésünk szerint van egy besúgónk – közölte James.

– Pont, mint akkor… – Piton félbe hagyta a mondatot. Nem akart több fájdalmat okozni, még akkor sem, ha kiválóan tudta, itt valamennyien szét tudják választani a magánéletüket a munkától. Csakhogy Lily esete más volt.

A besúgót azóta sem találták meg, tippjük sem volt, ki adta fel őket, és okozta ezzel Lily halálát. Nem is sejtették, hogy egy patkány képű alak, aki a Féregfark fedőnevet viselte, most is figyeli őket, és buzgón szállítja az információkat rajongva szeretett és rettegett főnökének.

* A Voldemort a történetben nem egy személy, hanem magának a bűnszervezetnek a neve, aminek a tagjai a halálfalók és a vezetőjük Tom Denem.

From:
Anonymous
OpenID
Identity URL: 
User
Account name:
Password:
If you don't have an account you can create one now.
Subject:
HTML doesn't work in the subject.

Message:

 
Notice: This account is set to log the IP addresses of everyone who comments.
Links will be displayed as unclickable URLs to help prevent spam.

April 2014

S M T W T F S
  12345
6789101112
131415161718 19
20212223242526
27282930   

Style Credit

  • Style: Seelie for Ciel by nornoriel

Expand Cut Tags

No cut tags
Page generated Jul. 28th, 2017 04:45 am
Powered by Dreamwidth Studios