Nagy érdeklődéssel vettem a kezembe ezt a művet, mert egy olyan aspektusból vizsgálja a sci-fiket, ami nagyon ritka. Még ha eddig bele is gondoltam a sci-fi világok politikai mozgatórugóiba, akkor is csak, mint oldalág, mellékes körülmény volt érdekes számomra, mert az űrhajók, emberi sorsok vagy épp a megjelenített világok jobban lekötöttek a
sci-fi művekben. Kivétel talán Raana Raas: Csodaidők tetralógiája, aminél a politikai szál volt az egyik, amit a legjobban élveztem olvasás közben. Bár ez a könyvsorozat nem tárgya a könyvnek, de számomra ide kívánkozik. El tudnék képzelni egy olyan változatot is, amiben kevésbé ismert sci-fi-k (esetleg magyar szerzők) világai szerepelnek. Bár nem tudom, mennyire lenne ez érdekes másoknak, így egyelőre megmarad ez egyéni ábránd szintjén.
Visszatérve A sci-fi politológiájához. Sokan említették előttem a műben található rengeteg elgépelést, illetve a tárgyi tévedéseket. Nekem is feltűnt, főleg a Star Warst és a Babylon 5 esetében, de már előttem ezeket kifejtették többen, gondolok itt főleg makitra vonatkozó bejegyzésére, ami a Próza Nostrán jelent meg, így én erre nem térnék ki részletesebben. De annyit megjegyeznék, hogy vitt egy kis negatív élményt a mű olvasásába, noha úgy kezdtem bele a könyvbe, hogy tudom, kijött e-könyvben egy javított változat, amihez még nem volt szerencsém, így maradtak az eredeti könyvváltozat adta benyomásaim. A másik ilyen negatívum az volt, hogy sokszor evidens dolgokat magyaráz a könyv oldalakon keresztül, viszont vannak olyan nem magától értetődő fogalmak, amiket nem magyaráz el. És bár a legtöbb a szövegkörnyezetből megérthető, volt, amire rá kellett keresnem. Ez interaktívabbá tette az olvasást ugyan, de belezavart az olvasásélménybe, megakasztotta az olvasást.
Az előző bekezdésben taglalt negatívumok mellett sok pozitívumot is tartogat a könyv. A nyelvezete olvasmányos, nem küszködik a tudományos szövegekre jellemző nehézkességgel, hanem könnyeden vezeti be az olvasót a különböző sci-fi világok politikai rendszereibe, és a fentebb említett fogalommagyarázat hiányoktól eltekintve, a szerző mindenki számára élvezhetővé teszi a leírásokat.
( Tovább>> )
sci-fi művekben. Kivétel talán Raana Raas: Csodaidők tetralógiája, aminél a politikai szál volt az egyik, amit a legjobban élveztem olvasás közben. Bár ez a könyvsorozat nem tárgya a könyvnek, de számomra ide kívánkozik. El tudnék képzelni egy olyan változatot is, amiben kevésbé ismert sci-fi-k (esetleg magyar szerzők) világai szerepelnek. Bár nem tudom, mennyire lenne ez érdekes másoknak, így egyelőre megmarad ez egyéni ábránd szintjén.Visszatérve A sci-fi politológiájához. Sokan említették előttem a műben található rengeteg elgépelést, illetve a tárgyi tévedéseket. Nekem is feltűnt, főleg a Star Warst és a Babylon 5 esetében, de már előttem ezeket kifejtették többen, gondolok itt főleg makitra vonatkozó bejegyzésére, ami a Próza Nostrán jelent meg, így én erre nem térnék ki részletesebben. De annyit megjegyeznék, hogy vitt egy kis negatív élményt a mű olvasásába, noha úgy kezdtem bele a könyvbe, hogy tudom, kijött e-könyvben egy javított változat, amihez még nem volt szerencsém, így maradtak az eredeti könyvváltozat adta benyomásaim. A másik ilyen negatívum az volt, hogy sokszor evidens dolgokat magyaráz a könyv oldalakon keresztül, viszont vannak olyan nem magától értetődő fogalmak, amiket nem magyaráz el. És bár a legtöbb a szövegkörnyezetből megérthető, volt, amire rá kellett keresnem. Ez interaktívabbá tette az olvasást ugyan, de belezavart az olvasásélménybe, megakasztotta az olvasást.
Az előző bekezdésben taglalt negatívumok mellett sok pozitívumot is tartogat a könyv. A nyelvezete olvasmányos, nem küszködik a tudományos szövegekre jellemző nehézkességgel, hanem könnyeden vezeti be az olvasót a különböző sci-fi világok politikai rendszereibe, és a fentebb említett fogalommagyarázat hiányoktól eltekintve, a szerző mindenki számára élvezhetővé teszi a leírásokat.
( Tovább>> )