Samu András: A VÁLSÁGOK FELSZÁMOLÁSA PARADIGMAVÁLTÁSSAL

[luthienlovemagic]

A következő írást ezen a honlapon találtam.

http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/1036/1/36/

Szerintem zseniális!

Samu András: A VÁLSÁGOK FELSZÁMOLÁSA PARADIGMAVÁLTÁSSAL

„A világban és nálunk is nő a bizonytalanság és a jövőtől való félelem.
Sokféle válsággal küszködünk.”

VÁLSÁG, VÁLSÁG HÁTÁN


A világban és nálunk is nő a bizonytalanság és a jövőtől való félelem.
Sokféle válsággal küszködünk.

Ahogyan szaporodnak a válságjelenségek, úgy növekszenek azok a
szellemi erőfeszítések, amelyek a megoldásokat keresik. Ma szerte a
világban, és a magyar társadalomban is, a megújulás igénye és
parancsoló szükségessége elemi erővel jelentkezik. A megújulás iránti
vágy juttatta hatalomra az Egyesült Államok első színes bőrű elnökét.

Úgy tűnik, hogy a hatalmas szellemi erőfeszítések ellenére sincsenek
válaszok a társadalmat foglalkoztató fontos kérdésekre. Továbbra sem
látható az alagút vége és nem tudunk kilábalni válságaink
labirintusából.

A társadalom működtetéséhez szükséges, alapvető dolgokat nem tudjuk.

Gondoljunk csak arra, hogy:

- Nincs ÉRTÉKREND;

- Hiányzik az általánosan elfogadott és hatékony ERKÖLCSI RENDSZER;

- Azt tapasztaljuk, hogy a világ egységes egészként működik, de azokat
a törvényszerűségeket, amelyek ezt az egységet biztosítják, NEM
ISMERJÜK; Így sem a természet, sem az ember, sem pedig a társadalom
MŰKÖDÉSÉT nem ismerjük;

- Hiányzik a különböző tudományterületek és a fontosabb elméletek SZINTÉZISE;

- Az önszabályozó rendszerek (atom, növény, állat, ember, társadalom,
stb.) MŰKÖDÉSI TÖRVÉNYEIT nem ismerjük;

- Nincs JÖVŐKÉPÜNK;

- Nem tudjuk megfogalmazni, hogy 2008-ban, a mai viszonyok és
adottságok közepette milyen a jól és hatékonyan működő IGAZSÁGOS
társadalom;

- Nincsenek általános tartalommal bíró POLITIKAI ELMÉLETEK, melyek a
társadalom egységének és közös cselekvési programjának az alapját
képeznék

- A részekből nem tudjuk összerakni az EGÉSZET.

A fenti kérdések megítélésben és megválaszolásában a
társadalomtudományok is tudatlanok. A korszak tudatlanságából adódik,
hogy kiváló, jól felkészült tudósok hiába keresik a válságból kivezető
utat, nem találják, mert falba ütköznek vagy az ördögi körök
csapdájába kerülnek.

AZ ÖRDÖGI KÖRÖK CSAPDÁI

A kiúttalanság ördögi csapdái és a válságok úgy alakulnak ki, hogy a
megoldások keresése közben olyan alapkérdésekkel szembesülünk, amiket
sem megkerülni, sem megválaszolni nem tudunk. Megkerülni azért nem
lehet ezeket az alapkérdéseket, mert nagyon fontosak, a
megválaszolásukhoz pedig hiányoznak az ismereteink.

Például ilyen alapkérdés volt az elmúlt időszakban a piac önszabályozó
szerepének a megítélése. Az ellentétes vélekedéseket nem tudtuk
felülbírálni, mert az önszabályozó rendszerek működésének
törvényszerűségeit nem ismertük. Ilyen és ehhez hasonló
megválaszolatlan kérdés nagyon sok van.

Az ördögi körök csapdái olymódon is kialakulhatnak, hogy a jónak vélt
megoldás megvalósítása kapcsán a jelenlegi rendszer lényeges elemét
képező PIORITÁSOKBA ütközünk. Ilyen esetekben tudjuk, hogy mi a
megoldás és mit kellene tenni. Például tudjuk, hogy a politikában a
közjó szolgálatának kellene prioritással bírni. Ezzel ellentétben azt
tapasztaljuk, hogy a hatalom megszerzésének és megtartásának a
PIORITÁSA érvényesül a gyakorlatban. Ennek a torzulásnak a súlyos és
negatív következményeivel nap mint nap szembesülünk. Megváltoztatni
mégsem tudjuk, mert azt érzékeljük, hogy ez meghaladja a
lehetőségeinket. Ezzel az ördögi körök csapdájába kerültünk. A
kiúttalanságban a válságok tovább folytatódnak és mélyülnek.

A PIORITÁSOK VÁLTOZÁSA

A prioritások az adott rendszer működésének lényeges elemét képezik,
ezért nagyon nehezen lehet őket megváltoztatni. Ehhez nem elég a
tényekre alapozott, okos érvelés és a meggyőző vita. Például Soros
György és jónevű szakértők tucatjai előre figyelmeztették a világot,
hogy a pénzügyi rendszer ingatagsága hatalmas válsághoz vezethet.
Mégsem történt semmi annak érdekében, hogy a prioritásokat
megváltoztatva kijavítsák a hibákat.

A történelmi tapasztalatok alapján a prioritások megváltoztatásának
kétféle módja van.

Az egyik esetben csődök, forradalmak, háborúk, hatalmas emberi és
társadalmi veszteségek, pusztítás és rombolás után összeomlik a
rendszer és maga alá temeti a régi prioritásokat. Gondoljunk csak a
szocialista világrendszer alapját képező marxista ideológiára és az
abban megfogalmazott prioritásokra (a párt vezető szerepe, állami
tulajdon, tervgazdaság, stb.) Ezek a prioritások csak a rendszer
működésképtelenségének bizonyossá válása, kudarca után, a
rendszerváltással változtak meg.

Vagy napjainkban a bankcsődök és a kibontakozó gazdasági világválság
kapcsán a piac mindenhatóságának és önszabályozó képességének
neoliberális mítosza szertefoszlott.

Így a mindenható piac prioritása a jelentős állami beavatkozások révén
megszűnt, a bankcsődök, és a gazdasági válságok maguk alá temették.
Mindkét esetben csődök, társadalmi és gazdasági válságok
kényszeríttették ki a prioritások megváltozását.

A válságok kapcsán kibontakozó rombolás és pusztítás önmagában még nem
teremt új prioritásokat, csak a régit megszűntetve, helyet csinál az
újnak. Ezt a folyamatot a régi ház lerombolásához lehet hasonlítani. A
válságok és pusztítások eltüntetik a régi házat, de újat nem építenek
fel a régi ház helyén. Az új ház építéséhez új eszmék kellenek.

ÚJ PIORITÁSOK MEGFOGALMAZÁSA

A prioritások megváltoztatásának másik módja az, amikor
gondolkodásunkban, világlátásunkban nagyarányú változások történnek.
Új ismeretek és tudás kerül a birtokunkba, és megváltozik a VILÁGLÁTÓ
SZEMÜVEGÜNK. Ezért másként látjuk a világot, másként képzeljük el a
társalom működését, és más prioritásokat fogalmazunk meg.

Az új eszmék és ideák megjelenésével megkezdődik az új ház építése.
Elképzeljük és megfogalmazzuk az új társadalom felépítésének és
működésének főbb sajátosságait.

Ilyen jellegű tudati változások történtek a középkor végén és az újkor
elején is.

Ezt a szellemi megújulást ma felvilágosodási mozgalomnak, vagy más
megfogalmazásban a francia felvilágosodásnak nevezzük. A francia
felvilágosodási mozgalom keretei között tovább folytatódott és
kiteljesedett a Descartes által elindított szellemi forradalom. A
forradalom hatását és eredményeit tekintve fordulópontot jelentett az
európai történelemben.

A jelentős változások úgy jöttek létre, hogy a felvilágosodás
képviselői egyrészt összegezték a világról a rendelkezésükre álló
ismereteket (enciklopédisták), másrészt pedig megfogalmazták azokat az
alapvető normákat, amelyek az egymáshoz való viszonyainkat, a
társadalmi és politikai intézményeink kialakítását illetve működését,
erkölcsi elveinket, értékrendünket és magatartásunkat hosszú időn
keresztül irányították.

Új prioritásokat fogalmaztak meg, illetve választ adtak a kor
kihívásaira és az újkor emberének kérdéseire.

A felvilágosodás eredményeként a "szabadság, testvériség és
egyenlőség" eszméje a 18. század végétől nagy társadalmi
tömegmozgalmak és forradalmak jelszavává vált. A felvilágosodás
szellemisége jelentősen befolyásolta az emberiség történelmének
menetét.

Amennyiben ki akarunk kerülni a korunk válságainak labirintusából - és
az ördögi körök csapdájából -, akkor jellegében a felvilágosodási
mozgalomhoz hasonló, tartalmában pedig a kor követelményeihez igazodó
új felvilágosodási mozgalmat kell beindítani.

A szükséges társadalmi reformok elindításához és megvalósításához új
prioritásokat kell megfogalmazni.

AZ ÚJ FELVILÁGOSODÁS

Az utóbbi évtizedekben igen jelentős változások történtek a világban
és az emberek életében. Ezek a változások új kihívásokat jelentenek.
Az új kihívások jórészt a globalizáció fogalmához kapcsolódnak. A
globalizációról könyvtárnyi tanulmány született. Ennek ellenére a
lényegét mégsem értjük pontosan, és bizonytalanok vagyunk a teendők és
intézkedések meghatározásában. Nem alakult még ki az a világlátás és
értékrend, ami cselekvésünket helyes irányba terelné. Hiányzik a
globális átalakulás saját felvilágosodása. /Palánkai T./

Nekünk ezt kell pótolni. Egy új felvilágosodást kell elindítani, hogy
felszámoljuk a válságokat. A kérdés az, hogy miként lehet egy szellemi
forradalmat elindítani?

Jellegében és módszereiben hasonlóan, mint ahogyan a francia
felvilágosodás elindult.

A forradalom elindítója Descartes volt, aki a filozófiai rendszere
középpontjába az emberi észt állította (Gondolkodom tehát vagyok). Ez
azért jelentett forradalmat az európai gondolkodásban, mert a középkor
teológiai felfogásában Isten volt a rendszer középpontja.

Descartes filozófiája nyomán egy súlypont áthelyeződés történik. A
gondolkodási rendszer súlypontja az égből a földre, Istenről az
emberre helyeződik át.

Most is egy ilyen jellegű súlypont áthelyeződéssel kell elindítani az
új felvilágosodást. A gondolkodásunk súlypontját az észről és az
emberi tudásról a természetnek, mint egésznek a működési rendjére és
törvényszerűségére kell áthelyezni. Az új filozófiai rendszer
középpontjába a ma még ismeretlen EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET
kell állítani. Az egyetemes természeti törvények felfedezése és
megismerése elindítja korunk új felvilágosodási mozgalmát.

Most pedig röviden tekintsük át, hogy milyen forgatókönyv szerint
zajlik ez a folyamat.

PARADIGMAVÁLTÁS

Ma a társadalomtudományokban a nagyon jelentős és meglepetésszerű
tudati változásokat Thomas S. Kuhn munkássága nyomán
paradigmaváltásnak nevezzük (Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak
szerkezete Bp., Osiris K. 2000).

- A paradigmaváltást válságok, ellentmondások, ellentétek kiéleződése előzi meg.

- Elkezdődik a megoldások keresése, a kutatás.

- Kuhn kétféle kutatási módot vagy formát különböztet meg.
Az egyik a normál kutatás, a másik a rendkívüli kutatás.

- A rendkívüli kutatatás eredményeként születik meg az a rendkívül
jelentős felfedezés, amelyre a paradigmaváltás épül.
A felfedezés és annak eredménye alapozza meg a paradigmaváltást.

Mit kellett most felfedezni a paradigmaváltáshoz?

AZ EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET kellett felfedezni az új tudás
megalapozásához.

AZ ÚJ FELFEDEZÉSEK

Miért jelentős az egyetemes természeti törvények felfedezése?

- Azért jelentős, mert ezek a törvények képezik az önszabályozó
rendszerek - így az ember és a társadalom - működésének alapját. Úgy
is fogalmazhatunk, hogy ezek az önszabályozás törvényei.

- Mivel a világ azonos elveken működő és modul elv szerint egymásra
épülő önszabályozó rendszerekből áll, ezért a világ egységének az
alapját is ezek a törvények képezik. Egységes egészként látjuk a
világot.

- Megismerésük után tudásunkat és egész világlátásunkat az EGYETEMES
TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK jelentősen átalakítják.

- A válságok is azért keletkeztek, mert az önszabályozás törvényeit
nem ismerjük, és tudatlanságunkban szembe megyünk velük. Megismerve és
hasznosítva ezen törvényszerűségeket, fel tudjuk számolni a
válságokat.

- Megismerésük révén nagyon sok fontos új ismerethez és tudáshoz jutunk.

A felfedezés és a paradigmaváltás nagyon jelentős változásokat
eredményez világlátásunkban. Nem a részek, hanem az EGÉSZ felöl
közelítünk a dolgokhoz. Így azután:

- MÁS VALÓSÁGOK tárulnak elénk;

- MÁSKÉNT LÁTJUK a világot;

- MÁS KÉRDÉSEKET teszünk fel ill. fogalmazunk meg;

- MÁS VÁLASZOKAT kapunk;

- MÁS RENDSZERBEN gondolkodunk;

- MÁS FOGALMAKAT használunk gondolataink kifejezésére;

- SOKKAL TÖBBET TUDUNK mint korábban.

Új világlátó szemüveget kapunk, és a paradigmaváltás kapcsán
kibontakozik a tudás forradalma, továbbá elindul az új felvilágosodás.

AZ ÚJ FELVILÁGOSODÁS

Az új felvilágosodás:

a) új ÉRTÉKRENDET teremt ill. fogalmaz meg, új PRIORÍTÁSOKKAL

b) megteremtődik a különböző tudományterületek, és a fontosabb
elméletek, filozófiák SZINTÉZISE

c) kialakul az EGYSÉGES EMBERKÉP

d) megfogalmazódnak egy új, demokratikus és IGAZSÁGOS társadalmi rend
kialakításának RENDEZŐ ALAPELVEI

e) általános tartalommal bíró POLITIKAI ELMÉLETEK születnek, melyek a
társadalom egységes és közös cselekvési programjának az alapját
képezik

f) létrejön az általánosan elfogadott és a jól működő ERKÖLCSI RENDSZER

g) felszámolódnak a válságok és kialakul a VONZÓ JÖVŐKÉP

Így a jelenlegi válság, akár egy boldog és békés aranykor
megteremtésének a nyitánya is lehet.

AZ ÁLDÁS ÉS AZ ÁTOK

A paradigmaváltás, illetve gondolkodási rendszerünk nagyarányú
átalakulása áldás és átok is egyben.

Áldás, mert csak ilyen nagy volumenű és mélyreható változásoktól lehet
azt remélni, hogy tényleges fordulatot eredményeznek a társadalom
működésében, az emberi gondolkodásban, és megszüntetik a kimerülési
válságot.

A nagy volumenű változások révén a paradigmaváltással teljesülnek az
EU 7. Keretprogramjában megfogalmazott célkitűzések. Új lehetőségeket,
új utakat nyit meg a társadalmi, valamint a tudományos fejlődés előtt,
és a társadalmi haladás kulcsfontosságú motorjává válik.

Átok azért, mert a régit és az újat mindig egy szakadék választja el
egymástól. Ez a szakadék annál nagyobb, minél eredetibb és jelentősebb
felfedezés elfogadtatását kell megoldani. A szakadék leküzdése vagy
áthidalása legtöbb esetben nagy nehézségeket szokott jelenteni. A
tudósok illetve a felfedezők sok negatív tapasztalattal rendelkeznek.
A témával foglalkozó írások gyakran idézik Max Plancknak, a kvantum
atyjának mondását, mely szerint "lehetetlen meggyőzni az embereket
akármilyen új dolog felől. Egyetlen dolog, amit tehetünk, hagyjunk időt
számukra, hogy meghaljanak. A fiatal generáció az új igazságokat öleli
magához."

A paradigmaváltással egy új rendszer születik, amely szerkezetében,
fogalmi rendszerében és nyelvezetében is eltér a mai rendszertől.
Ezért első olvasásra a tanulmányok szövege garantáltan idegen és
érthetetlen lesz. A nehézségeket, vagy T. S. Kuhn megfogalmazása
szerint a "kommunikációs csődöt" tanulással lehet csak áthidalni és
megszüntetni. (Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete,
Bp. 2000.,utolsó 5. fejezet, 205. old.)

AZ ÚJ MAGYAR FELVILÁGOSODÁS

Az új magyar felvilágosodás megnevezést azért használjuk, hogy a előző
francia felvilágosodástól megkülönböztessük a most kibontakozó
megújulási folyamatot. Maga a megnevezés nem a tartalomra, hanem a
kezdeményezőkre utal. Nyilvánvaló, hogy a mostani felvilágosodás
hatásában nem korlátozódik Magyarországra.

Az új magyar felvilágosodási mozgalom elindítását vállalom.

Samu András rendszerkutató